2011. november 28., hétfő

Session 2

Megvolt a tetoválás második fordulója, ami baromira-istenverte fájdalmas volt...
Volt egy elméleti vitánk erről Attilával, a tetováló művész úrral, amit én még mindig nem teljesen értek, de amit leszűrtem, hogyha nagyon fáj, akkor legközelebb szólok és leállunk...

A lényeg, hogy alakulunk, de most tényleg sokkal kibírhatatlanabb volt a fájdalom, mint a múltkor, és sírtam is kétszer, úh Norbinak is igaza volt, mikor azt gondolta sírni fogok, úh most egyáltalán nem vagyok büszke magmra, meg szégyellem is magam, de ez van.

Azért haladtunk most is, de nem annyit, mint múltkor.
További érdekességek, hogy nem vérzek tetoválás közben... At all. Ez nem természetes, de még nem jöttünk rá, mitől is lehetséges ez. Van egy elméletem, miszerint UFO vagyok... De ez még nem alátámasztott...

Itt vannak a képi bizonyítékok:

A méhecske csillagal, valamint a vízszintes segédvonal nem részei a kész műnek :)


Az első pár óra kínszenvedés után:


Itt épp emelkedem fel, azért oyan, mintha gerincferdülésem lenne... (Amúgy az sem kizárt, hogy tényleg van...)

Már próbálgatom a szárnyaimat :)

Nemsokára felrepülök :)


2011. november 24., csütörtök

Note


Uj telcsi, uj application az irashoz. Igyekszem megszokni a kulonbsegeket. Van amugy ekezetes billentyuzet, de meg lusta vagyok hasznalni :)

Amugy a kütyü gigantikus, a regi iPhone-om elbujhat mellete. Csodalatosan szep, es nagyon okos!

Itt egy kep, amit egy masik blogrol loptam, hogy lassatok mekkora a kulonbseg a ket telcsi kozott

Published with Blogger-droid v2.0.1

2011. november 21., hétfő

Tündér(i) leszek :)

Anyu, Apu! Tessék szíves lenni, nem elszörnyedni a következő képek láttán! A tetkóm alakul, még megyek 3 alkalommal, hogy kész legyen :)

Először is tudnotok kell, hogy ez a szülinapi ajándékom Norbitól. Már nagyon régóta terveztem, hogy meg akarom csináltatni ezt a tetkót, de eddig mindig máshogy alakult. Most meg Norbi kitalálta, hogy ezt kapom tőle a 29. szülinapomra :) Nagyon köszönöm neked itt is. Tényleg egy életre szóló ajándék ez! :)

Köszönöm a terveket és a kemény munkát Miklós Attila Művész úrnak:) Csodálatosan szépen rajzol, nagyon tehetséges tetováló művész! Bárkinek tiszta szívből tudom őt ajánlani!

Nos, itt van a terv, ami alapján készül a hátamon a tündérszárny:


Előkészületek:
Kiderült, hogy szőrös a hátam :) Le kellett borotválni!

Ez a folyamat sok időt vesz igénybe, és mint utólag kiderült, ettől borultam meg a legjobban. Itt semmi más nem történik, minthogy egy speciális indigóval ráhelyezi a hátamra az ábrát.
Én ez alatt a 10 perc alatt 2x ájultam el majdnem. Nem azért mert fájt, hanem mert azt hiszem beparáztattam magam...

Nem pontosan tudom a menetet, de vmi olajat kent a bőrömre Attila, és az viszi át a festéket az indigóról, asszem.



És itt látszik, hogy sajnos kétszer le kellett dőlnöm hátra, mert majdnem felborultam. Sajnos a jobb oldalon elmozdult a kép, bár arra már tegnap amúgy sem jutott volna idő. De így azért látszik, hogy milyen hatása lesz a szárnyaimnak. És még az alját nem is raktuk fel! :)

És itt már elkezdődött a munka látványos és fájdalmas része. Próbáltam lekötni magam, így a Glimor Girls sorozatot néztem, miközben Attila varrt. Egészen jól elterelte a figyelmemet a film :) Nem mondom, hogy nem fájt, de azért ki lehet bírni.
6 órát tartott a szeánsz, ezalatt volt 3 cigiszünet :) Nagyon büszke vagyok magamra, mert egyszer sem mozdultam be, nem nyavajogtam (na jó, azt néha egy picit), és Attila is megdícsért, hogy milyen jól bírom, és hogy általában a vékony csajok nehezebben bírják a nagy tetoválásokat, meg bemozdulnak, fészkelődnek. Én meg nem, és mondta is, hogy nem erre számított, és hogy így tök jól tudunk haladni :) Norbi sem ezt nézte ki belőlem, azt hitte sírni fogok :)



Első szakasz vége. Megvannak a kontúrok.

Szép, ugye? :)
 És az első nap végeredménye:



Nekem kimondhatatlanul tetszik, meg Norbinak is, és ez a lényeg! Örülök nagyon, hogy bele mertem vágni, és köszönöm mégegyszer Norbinak, hogy végig mellettem van és támogat :)

2011. november 15., kedd

Galaxy Note vs iPhone 5

Mostmár egészen biztos, hogy nem iPhone-ra cserélem a telcsimet. Ami elszomorít, és ezzel is kifejezem az új telefonjuk iránt érzett csalódottságomat :( Boldog Iphone tulaj voltam az elmúlt 3,5 évben, de ennek most vége... Egy időre legalábbis.

Most kb 1,5-2 évig egy Galaxy Note tulajdonosa leszek, ami így néz ki:


Nem tölt el különösebb izgalommal, de az iPhone 4s olyan mértékben lehangolt, hogy most hűtlen leszek, és vmi teljesen újba vágok bele.
Ez az egyik legjobb telefon a piacon jelenleg, 5,3" a kijelzője, ami miatt ugye már a tabletek felé átmenet.
Van hozzá cuki toll is, amúgy meg semmi külcsi. Akit érdekel mindenféle technikai adat, az majd úgyis utánna néz. Elleszek vele most egy darabig.

Ami viszont lázba hoz, az ez:

Lehet azt hinni, hogy kamu az egész, én valamiért mégsem tartom annyira elképzelhetetlennek a hologrammos billentyűzetet meg képernyőt. Tehát, amikor (nem pedig ha) kiadják ezt az új iPhone-t, azonnal visszakanyarodok az eredeti szerelmemhez. De most el kell hagynom egy időre.
A héten megveszem a Note-ot.
Itt van erről is egy videó:


2011. november 14., hétfő

Font

Ezen ledöbbentem...
Mióta itt élek, még sosem volt ilyen magas a középárfolyam...






Csak maradjon legalább ennyi még karácsony és újév alatt. Vagy nyugodtan mehet még felfelé is! :)

2011. november 4., péntek

Memories

Ez az idő, ezek az illatok, szagok a levegőben, ezek a fények/ködök eszembe juttatják, mikor 4 évvel ezelőtt, először jártam itt. Mikor Manchester még csak egy házat jelentett nekem a Warwick Roadon; csak egy hosszú utcát láttam, még semmit nem ismertem itt. Sosem fogom elfelejteni azt az érzést, azokat az emlékeket, amivel elkezdődött 2007 november 17-én ez az új élet.
Bár már a mindennapjaim része, de mindig emlékezni fogok azokra a pillanatokra, mikor minden új és ismeretlen volt.
Ma újra eszembe jutott:)


- Posted using BlogPress from my iPhone

Location:Manchester,United Kingdom