2008. április 10., csütörtök

A vezetés gyötrelmei, és más örömteli dolgok

Az elmúlt hét, illetve pár nap, mióta nem írtam, a vezetés jegyében telt.
Egy szóval jellemezném: borzalmas.
Utálom minden másodpercét, de csinálni kell. Nincs nagyon más választásom. Ha itt kint közlekedni akarok, akkor kell a kocsi. De kész katasztrófa, amit csinálok. Botrányosan béna vagyok. Én ugyan állítom, hogy sztem a többi kezdő nem ennyire csinálja rosszúl, mint én, de a fiúk azt mondják, hogy mindenki hasonlóan kezdi... Nem nagyon hiszek nekik.
Ha éjszaka vezetek, amikor nincs senki az utakon azt kevésbé gyűlölöm, de akkor is tiszta stresszben vagyok. De ha napközben megyünk a bíróságra, hát azt ne tudjátok meg mit élek át... Manchester belváros. Dugó és rengeteg ember. Halál...
Mostanában Norbi is beszállt a vezetni tanításomban. Őt sem irígylem. Tegnap már elgondolkodott rajta, hogy van-e életbiztosítása. De szerencsére van.
Ő az a fajta ember, aki nem mond semmit. Oldd meg magad, mert abból tanulsz. És tudom, hogy ezért még hálás leszek neki, de most jelenleg azt érzem, hogy egyetlen döntést sem tudok meghozni egyedül a veztéssel kapcsolatban. Ő pedig nem mond semmit. Én meg leblokkolok... Szóval tényleg szar. Plusz még mindig nem tudtam leszokni a sírásról. Úgyhogy rendszeresen bömbizek vezetés közben, ami meg ugye még a látási viszonyokat is nehezíti...
Pistivel meg parkolókba járunk éjszakánként a hátramenetet, meg a parkolást gyakorolni. Ezt tényleg jobban szeretem, mert nincs tétje... És akkor van sikerélményem is.
Jajjjj, szóval nem tudom fog-e ez nekem menni, de egyenlőre úgy érzem, hogy nem.

A másik nagyobb dolog a cigi. Még mindig nem tudtam teljesen letenni. De most a leszoktatásomba is beszállt Norbi. Aki ismeri az tudja, hogy semmi esélyem így a dohányzásra. Néha-néha lopva el tudok szívni egy szálat, de erre egyre ritkábban van lehetőségem. Aminek persze örülnöm kéne. De most, hogy a vezetéstől ennyire kivagyok, csak még többet szívnék.

Szóval nem könnyű most, de azért tudom, hogy ezek nem igazi problémák, mert valójába csupa jó dolog történik velem. Vezetni tanulok, hogy kocsit vehessek. Leszokom a cigiről, ami nagyon káros, meg minden. Úgyhogy vége is a panaszáradatnak :)

Egyébként tényleg minden jó mostanában. Pistivel nem veszekszünk, lenyugodni látszanak a hullámok :)
És a nagy hír, hogy jövő héten megyünk focimeccsre Liverpoolba Pistivel. (Meg ne kérdezzétek kik játszanak, mert fogalmam sincs. Bár Pisti már legalább 5x elmondta, de nem emlékszem.) Nagyon örülök ennek, mert még sosem voltam meccsen (otthon nem is akartam menni, őszintén szólva), és kiváncsian várom milyen lesz :) Tök jóóóóó! Úgyhogy csütörtökön nem megyek dolgozni sem a csomagolóba, sem a bíróságra. Legalább lesz egy kis pihi.

A másik tök jó dolog, hogy elkezdtük szervezni a nyaralásunkat. Ha minden igaz, akkor a Kanári-szigetekre megyünk majd Szeptemberben, Tenerife-re. Ez olyan fantasztikus!!!!! Egész nap a netet bújom, hogy infókat szerezzek a helyről. Majd veszek útikönyvet is, meg minden :)

Az az igazság, hogy még sosem éreztem magam ennyire anyagilag biztonságban. Nagyon nagy részét a fizumnak félre tudom rakni úgy, hogy közbe itt élek, fizetem a lakbért a kaját, mindent.
És tényleg meg van az eredménye a spórolásnak. Sosem gondoltam volna, hogy Kanári-szigetekre megyek majd nyaralni, a saját spórolt pénzemből. Nem beszélve arról, hogy nemsokára autót veszek. Szóval a sok évnyi "nélkülözés" után, most úgy érzem végre egyenesbe kezdek jönni.
Ez szép befejezés, jövő héten folytatom :)

pusssz
a

Nincsenek megjegyzések: