2011. december 14., szerda

Már nagyon régóta...

... kéne írnom, de egy pár hónapja elfogyott az ihlet, a szabadidő, a kedv...

Ennek ellenére, igyekszem visszatalálni a blogomhoz, de nem könnyű.
Most tényleg semmi másról nem szól az életünk csak arról, hogy dolgozunk.
Az ősz nekem nagyon keményre sikerdett munka szempontjából. Az új rendszer bevezetése nagyon megváltoztatta a benti légkört és a hierarchiákat. Most tényleg mindenki tiszta lappal kezdhetett, és kitűnik, ki az, aki tud és akar újat tanulni, ki az, aki képes a fejlődésre, és ki az, aki csak nyavalyogni tud és kersztbe tenni a másiknak.

Jelentem, 10 hetes bevezető után én a nyertes oldalon tudhatom magam, aminek nagyon örülök. A nyelvi hiányosságaim ellenére is elismernek! És az ország többi irodájában is elterjedt a híre, hogy én nagyon értek az új rendszerhez :)
Illetve - nem hivatalosan - felkértek, hogy csatlakozzak a support csoporthoz. Ami azt jelentené, hogy Birminghamben dolgoznék pár hétig január, februárban, segíteni az ottani kollégákat, akiknél még csak most vezetik be az új rendszert - ahogy eddig nekünk is segítettek a többi irodából.
Ez persze azt jelentené, hogy hét közben egy hotelben laknék Birminghamben, hétvégén pedig hazajárnék.

Azért ez még nem hivatalos, lehet nem is lesz belőle semmi, de már az is rohadt nagy elismerés, hogy rám gondoltak!

Norbi pedig profilváltáson gondolkdik. Szeretne IT munkakörben elhelyezkedni, és januártól el is kezdi majd keresni a munkahelyeket.

Én sajna abbahagytam az edzést, mikor bejött ez új rendszer a melóhelyemre, plusz most a tetkó miatt sem járhatok gymbe. Viszont Norbi szorgalmasan jár. 12-14 óra napi munka mellett, heti 3x jár, szinte soha sem hagyta ki az edzéseket az elmúlt fél év alatt. Nagyon büszke vagyok rá, és megmondom őszintén, én ezt nem tudnám utána csinálni. Nem tudom hány ember van, aki ennyi meló mellett, képes ilyen edzéstervet folytatni...Viszont remélhetőleg februártól én is újra kezdhetem az edzést.

Pihenni és szórakozni nem nagyon volt időnk nyár óta, de most megpróbáljuk bepótolni, ugyanis megyünk Mo-ra 2 hétre, szombaton. Végre én is lelkes vagyok, és alig várom. Nem is terveztünk sok programot, remélem tudjuk majd tartani ezt :)

Töltök majd fel egy-két képet az emúlt hónapokból, amiket eddig nem postoltam.

Most megyek, remélem hamarosan megjön az ihletem, és újra tudok majd írni!

2011. december 11., vasárnap

Már közel a vége :)




Most semmi erőm kommentet írni. Ez alkalommal is jobban fájt a dolog, és most sem vagyok éppen jól, de már látszik milyen szép lesz, ha befejezzük :)
Nektek hogy tetszik?


2011. december 4., vasárnap

A harmadik

Túl vagyok a mai beavatkozáson.
Bevallom őszinten, meglepő volt, hogy az első két órában szinte semmit nem éreztem. Mintha nem is tetováltak volna, hanem egy cerkával rajzolgatott volna Attila a hátamra. Már hangot is adtam az aggodalmamnak, hogy lehet, hogy le fogok bénulni, és azért nem érzem a fájdalmat a hátamon. Aztán a harmadik órában elkezdtem érezgetni, hogy azért itt mégis a bőrömbe varrnak, végül 4 órát bírtam. Ezért nem lett beszínezve, de teljesítettük a mai tervet, úh ismét büszke lehetek magmra.

Amúgy amit megint nem értek magammal kapcsolatban, hogy a hát alsó fele, ugye sokkal jobban kéne, hogy fájjon, mint a felső, nekem meg szinte semmi fájdalom nem volt... Megint nem működöm jól...

Na, itt vannak a képek :)





2011. november 28., hétfő

Session 2

Megvolt a tetoválás második fordulója, ami baromira-istenverte fájdalmas volt...
Volt egy elméleti vitánk erről Attilával, a tetováló művész úrral, amit én még mindig nem teljesen értek, de amit leszűrtem, hogyha nagyon fáj, akkor legközelebb szólok és leállunk...

A lényeg, hogy alakulunk, de most tényleg sokkal kibírhatatlanabb volt a fájdalom, mint a múltkor, és sírtam is kétszer, úh Norbinak is igaza volt, mikor azt gondolta sírni fogok, úh most egyáltalán nem vagyok büszke magmra, meg szégyellem is magam, de ez van.

Azért haladtunk most is, de nem annyit, mint múltkor.
További érdekességek, hogy nem vérzek tetoválás közben... At all. Ez nem természetes, de még nem jöttünk rá, mitől is lehetséges ez. Van egy elméletem, miszerint UFO vagyok... De ez még nem alátámasztott...

Itt vannak a képi bizonyítékok:

A méhecske csillagal, valamint a vízszintes segédvonal nem részei a kész műnek :)


Az első pár óra kínszenvedés után:


Itt épp emelkedem fel, azért oyan, mintha gerincferdülésem lenne... (Amúgy az sem kizárt, hogy tényleg van...)

Már próbálgatom a szárnyaimat :)

Nemsokára felrepülök :)


2011. november 24., csütörtök

Note


Uj telcsi, uj application az irashoz. Igyekszem megszokni a kulonbsegeket. Van amugy ekezetes billentyuzet, de meg lusta vagyok hasznalni :)

Amugy a kütyü gigantikus, a regi iPhone-om elbujhat mellete. Csodalatosan szep, es nagyon okos!

Itt egy kep, amit egy masik blogrol loptam, hogy lassatok mekkora a kulonbseg a ket telcsi kozott

Published with Blogger-droid v2.0.1

2011. november 21., hétfő

Tündér(i) leszek :)

Anyu, Apu! Tessék szíves lenni, nem elszörnyedni a következő képek láttán! A tetkóm alakul, még megyek 3 alkalommal, hogy kész legyen :)

Először is tudnotok kell, hogy ez a szülinapi ajándékom Norbitól. Már nagyon régóta terveztem, hogy meg akarom csináltatni ezt a tetkót, de eddig mindig máshogy alakult. Most meg Norbi kitalálta, hogy ezt kapom tőle a 29. szülinapomra :) Nagyon köszönöm neked itt is. Tényleg egy életre szóló ajándék ez! :)

Köszönöm a terveket és a kemény munkát Miklós Attila Művész úrnak:) Csodálatosan szépen rajzol, nagyon tehetséges tetováló művész! Bárkinek tiszta szívből tudom őt ajánlani!

Nos, itt van a terv, ami alapján készül a hátamon a tündérszárny:


Előkészületek:
Kiderült, hogy szőrös a hátam :) Le kellett borotválni!

Ez a folyamat sok időt vesz igénybe, és mint utólag kiderült, ettől borultam meg a legjobban. Itt semmi más nem történik, minthogy egy speciális indigóval ráhelyezi a hátamra az ábrát.
Én ez alatt a 10 perc alatt 2x ájultam el majdnem. Nem azért mert fájt, hanem mert azt hiszem beparáztattam magam...

Nem pontosan tudom a menetet, de vmi olajat kent a bőrömre Attila, és az viszi át a festéket az indigóról, asszem.



És itt látszik, hogy sajnos kétszer le kellett dőlnöm hátra, mert majdnem felborultam. Sajnos a jobb oldalon elmozdult a kép, bár arra már tegnap amúgy sem jutott volna idő. De így azért látszik, hogy milyen hatása lesz a szárnyaimnak. És még az alját nem is raktuk fel! :)

És itt már elkezdődött a munka látványos és fájdalmas része. Próbáltam lekötni magam, így a Glimor Girls sorozatot néztem, miközben Attila varrt. Egészen jól elterelte a figyelmemet a film :) Nem mondom, hogy nem fájt, de azért ki lehet bírni.
6 órát tartott a szeánsz, ezalatt volt 3 cigiszünet :) Nagyon büszke vagyok magamra, mert egyszer sem mozdultam be, nem nyavajogtam (na jó, azt néha egy picit), és Attila is megdícsért, hogy milyen jól bírom, és hogy általában a vékony csajok nehezebben bírják a nagy tetoválásokat, meg bemozdulnak, fészkelődnek. Én meg nem, és mondta is, hogy nem erre számított, és hogy így tök jól tudunk haladni :) Norbi sem ezt nézte ki belőlem, azt hitte sírni fogok :)



Első szakasz vége. Megvannak a kontúrok.

Szép, ugye? :)
 És az első nap végeredménye:



Nekem kimondhatatlanul tetszik, meg Norbinak is, és ez a lényeg! Örülök nagyon, hogy bele mertem vágni, és köszönöm mégegyszer Norbinak, hogy végig mellettem van és támogat :)

2011. november 15., kedd

Galaxy Note vs iPhone 5

Mostmár egészen biztos, hogy nem iPhone-ra cserélem a telcsimet. Ami elszomorít, és ezzel is kifejezem az új telefonjuk iránt érzett csalódottságomat :( Boldog Iphone tulaj voltam az elmúlt 3,5 évben, de ennek most vége... Egy időre legalábbis.

Most kb 1,5-2 évig egy Galaxy Note tulajdonosa leszek, ami így néz ki:


Nem tölt el különösebb izgalommal, de az iPhone 4s olyan mértékben lehangolt, hogy most hűtlen leszek, és vmi teljesen újba vágok bele.
Ez az egyik legjobb telefon a piacon jelenleg, 5,3" a kijelzője, ami miatt ugye már a tabletek felé átmenet.
Van hozzá cuki toll is, amúgy meg semmi külcsi. Akit érdekel mindenféle technikai adat, az majd úgyis utánna néz. Elleszek vele most egy darabig.

Ami viszont lázba hoz, az ez:

Lehet azt hinni, hogy kamu az egész, én valamiért mégsem tartom annyira elképzelhetetlennek a hologrammos billentyűzetet meg képernyőt. Tehát, amikor (nem pedig ha) kiadják ezt az új iPhone-t, azonnal visszakanyarodok az eredeti szerelmemhez. De most el kell hagynom egy időre.
A héten megveszem a Note-ot.
Itt van erről is egy videó:


2011. november 14., hétfő

Font

Ezen ledöbbentem...
Mióta itt élek, még sosem volt ilyen magas a középárfolyam...






Csak maradjon legalább ennyi még karácsony és újév alatt. Vagy nyugodtan mehet még felfelé is! :)

2011. november 4., péntek

Memories

Ez az idő, ezek az illatok, szagok a levegőben, ezek a fények/ködök eszembe juttatják, mikor 4 évvel ezelőtt, először jártam itt. Mikor Manchester még csak egy házat jelentett nekem a Warwick Roadon; csak egy hosszú utcát láttam, még semmit nem ismertem itt. Sosem fogom elfelejteni azt az érzést, azokat az emlékeket, amivel elkezdődött 2007 november 17-én ez az új élet.
Bár már a mindennapjaim része, de mindig emlékezni fogok azokra a pillanatokra, mikor minden új és ismeretlen volt.
Ma újra eszembe jutott:)


- Posted using BlogPress from my iPhone

Location:Manchester,United Kingdom

2011. október 30., vasárnap

Didim

Mármint nem az enyém :)

Ez a hely neve, ahova nyaralni megyünk május végén.
7 éjszaka, all inclusive, 4 csillagos szállodában.
Már alig várjuk. Én 4 éve nem voltam nyaralni, Norbi 11. Úh épp itt az ideje. Nyaralás lefoglalva, reméljük semmilyen vulkánkitörés, vagy bármi egyéb nem jön majd közbe, ami meghiúsítaná a pihenésünket. Ez a karácsonyi ajándékunk egymás számára.

Itt van pár kép a hotelről, ahová megyünk.








Már megrendeltem az egyik fürdőruhámat Olaszországból. Itt van (csak erős idegzetűeknek)

Még rendelek vagy 3 fürdőruhát májusig, asszem :)

Már most menni akarooooook!!!
Alig van hátra pár hónap addig :)

2011. október 26., szerda

2011. október 24., hétfő

Egy új családtag

Mostantól erről (is) születnek a bejegyzések:



Picit nagyobbat szerettem volna, de végül ezzel is kiegyeztem :)
Még szoknom kell. De csodaszép, és még egy csomó jó tulajdonsága is van. Egyszer majd talán írok erről is.

Most hagyom Norbinak, had játszon vele:)

xx