2008. május 17., szombat

Felforrt az (agy)vizem (is)

Sajnos nem csak az agyvizem... Nincsenek jó híreim, mert az elmúlt hét nem volt épp szerencsésnek mondható anyagi szempontból.
A kocsim tegnap este úgy döntött, hogy bemondja az unalmast. Felforrt a hűtővize. Ma reggel Norbi és Pisti nekiállt utánanézni, hogy mi is lehet a baj. Úgy tűnik, hogy a termosztát nem kapcsol be (vagy mi a fene). Úgyhogy megy a kocsi a szerelőhöz kedden. Naccerű, remek, örülünk neki...
És ha már itt tartunk Norbi kocsija is felmondta a szolgálatot csütörtökön délután. Jöttünk haza a bíróságról, és egyszer csak nagy csörgés, zörgés. Még reménykedtünk, hogy ez nem a kocsiból jön, de aztán mikor félreálltunk sajnos muszáj volt belátnunk, hogy ez a hang, bizony belőlünk jön... Pistit hívtam, hogy akkor vontasson már be minket... Itt valami szíj jött le a helyéről. Neki kicsit drágább lesz a rendbehozatala. De az leglább már a szerelőnél van.
És még a kocsik témakörhöz kapcsolódóan: szerda reggelre ellopták Ferkó kocsijából a cd-s rádiót. Mivel Feri elfelejtette bezárni az autót, így nem törték be az ablakot, csak simán kiszedték a rádiót...
Plusz otthonról is kaptam egy fantasztikus hírt: februárban vásároltam tulajdoni hányadot apuék házából. És a földhivatal most úgy döntött, hogy valami állítólagos formai hiányosság miatt visszadobja a szerződést. Ami nem túl jó hír, mert ha nem sikerül kijavítani ezt a formai hibát, akkor fizethetek egy csomó pénzt adóra, illetékre...
Úgyhogy most eléggé el vagyok keseredve és ideges is vagyok, de azért igyekszem a blog többi részét jobb hangulatban megírni...

Szóval, hogy mik is történtek az elmúlt héten?
Nos, miután csütrötökön elmentem csomagolni, és 11 órát lenyomtunk, én úgy döntöttem, hogy nem megyek többet oda dolgozni. Szörnyen szar volt a műszak, majd leestem a gépről. Nagyon nehezen viseltem. És rájöttem, hogy nekem erre semmi szükségem. Mivel eddig a hazautazás miatt nem léptem, így azt gondoltam, mostmár semmi akadálya annak, hogy új munkát keressek. Így péntek szombaton már nem is mentem dolgozni. Írtam sms-t a főnöknek, hogy beteg vagyok. Azonban nem fektettem túl nagy energiákat a héten a munkakeresésbe, így nem is találtam semmit. Úgyhogy tegnapelőtt úgy döntöttem, mégis megyek csomagolni, mert kell a pénz. Viszont egy kollégánk, Tamás azt mondta segít nekem a munkakeresésben. Elég rutinos már benne, úgyhogy remélem jövő héten találok valami normális melót. Majd drukkoljatok!

Múlt héten itt volt Gyöngyi és Toncsi, és kicsit feldobták a szürke hétköznapjainkat. És amiért nagyon hálás az egész ház, sőt még a szomszédok is, hogy a lányok megcsinálták az előkertet. Kikapálták, kigazolták az egész részt. Nagyon szép lett így, már csak be kell ültetni a palántákat, amiket nevelgetek már egy ideje :) Szóval tényleg hálás köszönet ezért :)

Van egy jó hírem is otthonról: anyáék hívtak, hogy apának minden lelete negatív lett!!! Szóval úgy tűnik még sincs semmi baj, ami nagyon nagy megkönnyebülés nekem, de apunak méginkább!!

Aztán, ami még jó hír, hogy lefoglatuk a nyaralásunkat! Megyünk a Kanári-szigetekre!!! Szeptember 12-én indulunk és 19-én jövünk vissza ide. Nagyon szép helyen lakunk majd! És csodás dolgokat olvastam az interneten a helyről. Biztos jól fogjuk ott magunkat érezni :)
És hogy tényleg ellensúlyozza azt a sok rosszat, ami történt a napokban, azt is be kell valljam, hogy szombaton ünnepeltük a fél éves évfordulónkat Pistivel. Annyira hihetetlen, hogy már eltelt 6 hónap... Én, ennek örömére sütöttem egy fincsi csirkét. Még sosem csináltam ilyet azelőtt. Citromos, fehérboros, fokhagymás... hmmm. Szóval sztem isteni lett. Pistinek is ízlett.
Másnap még mindig az évforduló alaklmából elmentünk a Hiltonba. A 23. emeleten van egy bár, ahonnan belátni az egész várost. Gyönyörű szép onnan a kilátás. Én elszürcsöltem egy koktélt. Szerintem bikaerős volt (Shakermaker volt a neve). Mondjuk én nem szoktam koktélokat inni, lehet azért ütött be annyira. Mindenesetre jól esett, és nagyon szép este volt :)
Ami még nagy esemény volt, az a szerdai BL döntő. Aki élt és mozgott a városban, az a focit nézte. Vagy a belvárosban elhelyezett kivetítőn, vagy valamelyik kocsmában, vagy otthon. Mi a kivetítőn akartuk nézni, de nem sikerült megtalálni, mert a múlt heti verekedés miatt, csak egy helyen volt kivetítő, és mi nem tudtuk hol... Úgyhogy itt szétvált a csapat. Norbi, Zoli, Szoti és Andris hazamentek hozzánk meccset nézni, mi (Pisti, Ferkó, én) pedig még egy kis kivetítő vadászatba kezdtünk. Aztán végül a sarki kricsmiben kötöttünk ki, ami tele volt szurkolókkal. A hátsó helyiség tele volt turbános formával, ami nagyon vicces volt. Magyar szemnek iszonyat furcsa látvány volt, ahogy a sok indiai óriási elánnal szurkolt a MU-nak :) Végül mi is abban a részben kötöttünk ki, ahol ők voltak. Ferkó és Pisti jól a pohár fenekére néztek, úh kissé illuminált állapotban követték végig a meccset. A végén óriási volt az örjöngés. Mindenki ugrált, üvöltött, az indiaiak törzsi táncot jártak. Hazafelé az utcán mindenki dudált, lengették a sálakat, pólókat, zászlókat :) Szóval nagyon jó volt a hangulat!
Ma pedig nagy bulira készülünk, mert hétfőn itt munkaszüneti nap van (nekünk Norbival kedden is, mert akkor van a királynő szülinapja és ezért a bíróság nem lesz nyitva), így hosszú hétvégének nézünk elébe. Nyunyi is feljött Londonból, plusz még Ferkó kollégái jönnek majd, meg a szokásos magyar csapat. A baj csak az, hogy Pisti és Norbi is dolgoznak, így Norbi csak később csatlakozik a csapathoz. Én sem fogok inni, mert én fuvarozom majd a csapatot a belvárosba. Azért így józanul biztos nem lesz akkora a buli, mint Húsvétkor, de mindenesetre jót fog tenni ez után a hét után a szórakozás.
Most képekkel nem szolgálhatok, de jövő héten biztos tölötök majd fel a buliról.
Vigyázzatok egymásra
pussz a

Nincsenek megjegyzések: