nem, nem...

...vesztem el, csupán megint történtek olyan dolgok, amik nagyban befolyásolták az életemet, életünket, de nem olyan, amit egy ilyen nyilvános blogon megosztanék. Mindenesetre a dolgok irányítását újra a kezembe vettem és igyekszünk az életünket renoválni... Minden téren.

Ami publikus, azt azért megosztom veletek.

Ilyen például, hogy Orsi barátnőm itt aludt 4 éjszakát! Ahogy egy előző postban is említettem, már pár hete megvette a repjegyet én szabadnapot vettem ki péntekre, úgyhogy minden adott volt, hogy jól érezzük magunkat, amit azt gondolom sikeresen teljesítettünk :)

Csütörtök este 8kor érkezett a repcsi és volt egy kis para, hogy esetleg nem tudunk érte kimenni Norbival, mert persze megint az utolsó pillanatban kapott új címet a munkahelyén, ami azt jelenti, hogy tovább kell dolgoznia... Végül aztán sikeresen kijutottunk a reptérre időben, Orsi is megtalált a drop off zone-ban minket (innen üzenem az okos recepciósnak a reptéren, hogy IGEN, létezik drop off zone a manchesteri reptéren, és ha már azért ül a munkahelyén, hogy információkkal lássa el az utasokat, legalább ennyit tudhatna...)

Egy nagyon finom padlizsános vega kajával vártam Orsit, ami nagyon ízlett mindkettőnknek (erről most nem írnék részletesen, mert egyszer majd felrakom a főzős blogomra a receptet, meg hogy hogyan készítem, de ez nem az a virtuális tér, ahol hosszan illene kajákról beszélnem, mert valakinek unalmas lehet... Amúgy ti tudjátok miért egy év után kell megtudnom, hogy a párom nem szereti sem a padlizsánt, sem a cukkínit?? Én meg imádom, rengetegszer használom a kajákba, erre most bele sem kóstolt Norbi a kajába, mert hogy benne csücsül a padlizsán :((( kicsit off voltam, bocsi...)

Dumcsiztunk, megkóstoltuk az új karamellás ízű baileys-t, aztán eltettük magunkat másnapra.

Pénteken reggel Norbi elment dolgozni, mi meg Orsival pihengettünk úgy kilencig. Aztán sem kapkodtuk el a készülődést, így történhetett, hogy valamikor koradélután indultunk csak el megnézni a United Stadiont. Gyorsan túl akartunk lenni ezen, mert bár nevezetesség, minket a foci nem különösebben érdekel. Útközben megnéztük a Kellogg's-ot is, a bizti őrünk csinált rólunk képet az épülettel a háttérben :)

A Stadionnál is kattintgattunk, még egy taxista meg is engedte Orsinak, hog beüljön a cab vezetőülésébe egy-két fénykép erejéig :)

Bementünk a Store-ba is, ahol kb. még kutyagumit is kapsz Manchester United-os színekben... Itt is készült pár kép, hogy Orsi apukája is örüljön :) A lánya már itt is járt :)

Aztán siettünk vissza, mert az egyik barátunk, Szabolcs épp megérkezett hozzánk, hogy kicserélje a konyhaablakunkat, merthogy törött volt. Amúgy nagy sztori, hogy ez a dupla üveges műanyag ablak került 15 fontba, és Szabolcs segítségével ingyen bekerült a helyére. A ház bejárati ajtaján levő törött üvegért - ami bár drótszálas belül, de kb 50x50cm-es - 170 fontot perkáltunk ki valami szimpatikus cégnek... Azt hiszem velük nem dolgoztatok többet...

A lényeg, hogy ezután kaptuk magunkat és elindultunk a belvárosba.

Nem szépítem a dolgot. Iszonyat sokat költöttem. Még soha, de soha nem adtam ki ennyi pénzt egyszerre ruhára. Ez aztán igazán terápiás vásárlás volt nekem. Vettem szoknyát, nadrágot, kabátot, olyan pulcsit, ami hosszú és garbós nyakú és a derekánál megkötős, és évek óta ilyet akartam venni... szóval kompenzáltam kicsit, ahogy Orsi fogalmazott :) Ő persze alig vett valamit...

Aztán felültünk az óriáskerékre, vagy ahogy Törpe mondta, óriási kerékre :) Orsi picit félt először, de aztán a második körnél már élvezte a kilátást. Itt nem sok képet tudtunk készíteni, mert ugye a fülkében nehezen lehet vakuval normális képet csinálni, ahhoz meg már túl sötét volt, hogy vaku nélkül fotózzunk..

(Amúgy apa, kezdődik... Itt már nagyon jön a tél, mármint sötétség szempontjából. Lehetne ez az örök sötétség országa, de tudom, hogy még északabbra még gázabb... Nem is szeretnék arrafele élni, nekem már ez is sok... A lényeg, hogy 8 körül kel a nap és hatkor már sötét van, és ez csak rosszabb lesz még, és kb májusig ez lesz :( Amúgy az idő meg most kezd jobb lenni, mint Mo-on. Itt az egész éves 12 foknak ilyenkor érezzük az előnyét. Hogy télen sincs sokkal hidegebb... Azért én szívesen elcserélném ezt a fostalicska állandó októbert a mo-i időjárásra, mégha télen hidegebb is van...

Még mindig zárójel. Gondolkoztam mostanság a visszaköltözésen. Néha eszembe jut, az akkori életem, és hiányzik. A barátok és a család. Néha egy-egy hely. A ritmusa az életemnek. Hogy minden bokrot ismerek Pesten, hogy mindig van kihez fordulni... És az a vicc, hogy még ezek miatt sem lennék képes Mo-ra költözni. Legalábbis, ha rajtam múlna nem mennék. És nem csak az anyagi része miatt - bár az is nyomós ok - hanem mert itt kialakítottam valamit, küzdöttem érte, és olyan keményen harcoltam, mint még soha eddig. És nem vagyok hajlandó lemondani arról az életről, amit én teremtettem. Ez a lakás az életem. Ebben benne van majdnem minden, ami fontos - Norbival együtt :) - és még sosem éltem ilyen jól. Sosem voltak ilyen jó körülményeim. És bár itt sem kolbászból fonják, mégis ez az otthonom. És rossz lenne innen elmenni. Nagyon rossz. Ma pl erről álmodtam, hogy visszaköltöztünk Mo-ra és borzalmas volt, fel is ébredtem belőle gyorsan...)

Szóval visszatérve Orsira. Manchester Eye után hazametróztunk, otthon divatbemutató Norbinak, majd hamar fekvés viszonylag, mert másnap is voltak progik.

Szombaton Norbi offon volt, úgyhogy tudtunk közösen mozogni. Bár reggel még meg kellett várnunk vmi pasit, aki a tűzjelzőt ellenőrizte a laksában. (Hiába mondtuk neki, hogy nagyon érzékeny a rendszer, és hogy nagyon óvatosan kell főznöm, mert az egész ház beriaszt, ha nincs nyitva ablak, ajtó s mondjuk felrakok egy lábos vizet forrani... Simán beriaszt már erre is... Trükközni kell, de nem mindig jön be. Ilyenkor az egész házban megszólal az evakuálás jelző szolíd visítás, amire kb a halottak is felébrednek... Nagyon fasza, mert jó angol szokáshoz híven, csak én főzök a házban, más nem igazán, így általában csak miattunk nyivákol a tűzjelző...)

Utána elmentünk a Trafford Centerbe, kicsit körbejárkáltuk, Anta megint otthagyott egy halom pénzt :)

Este pedig elvittük Orsit a Birdcage-be. Ez az a diszkó, ahol transzfesztiták lépnek fel minden fél órában egy szám erejéig. Nagyon jó a hangulat és a zene is pont nekünk való. Csak Norbi volt morci, így hamar eljöttünk.

Itthon még képeket nézegettünk, aztán kettő fele ajcsi volt.

Vasárnap bevásárolni voltunk, meg Orsi is vett még ajándékokat, majd Norbinak vettünk pár ruhát végül Liverpoolt támadtuk meg, de mivel hatalmas szél volt, így csak a tengerparta mentünk le egy-két fénykép erejéig, majd egy kilátóba mentünk fel, aztán kfc :)

Este egy kis görög borozás Orsival, és sajnos nekem normális időben feküdni kellett, mert másnap meló volt.

Hétfő reggel, miután Norbi útra kelt, megnézettem Orsival a Twilightot. Újabb rajongót sikerült ezzel szereznem :) Norbi javasolta, hogy lassan szedhetnék ezért pénzt is :) Nem nagy ügy, amúgy, mindenkit megfertőz, aki hagyja magát :)

Szóval nagyon jó volt, hogy Orsi itt volt kicsit, nagyon szükségem volt rá :) Jól is érezte magát, és szép levelet írt nekem a végén :)

Örülök, hogy itt voltál Bébirépa, vigyázz magadra, képeket majd később.

Cupp

A