Happy and content :)

Igen, az interjú sikeres volt!! Bár eredményt még nem tudok, de nem ebben mérem jelenleg a sikerességet.
Nagyon szimpatikus a cég, meg a két vezető is, és én is tetszettem nekik. Minden kérdést értettem, mindenre szépen tudtam válaszolni. Nem zavarodtam bele, nem égtem be, úgyhogy mindenkinek köszönöm, aki gondolt rá, azoknak meg főleg, akik segítettek a felkészülésben! Norbi, Peti, Zita, nagyon hálás vagyok nektek a támogatásotokért!

Nagyon nagy dolog történt ma velem. Lehet, hogy ez Mo-ról nézve kicsit talán nevetséges, vagy szánalmas lehet, hogy ennyire túlértékelek egy interjút, de az én szememben, és az itt élő magyarok szemében is, azt gondolom ma nagy dolgot tettem le az asztalra.
Bebizonyíthattam, hogy igen is volt értelme annak a rohadt kemény két évnek, ami a hátam mögött van. Volt értelme tanulni, rengeteget dolgozni, mert van eredménye.
Büszke vagyok magamra, tűnjék bármilyen nagyképűnek is ez a kijelentés. Büszke vagyok, hogy meg tudom már ezt csinálni. Hogy el merek menni egy komoly angol céghez és azt tudom mondani, hogy én vagyok a megfelelő ember számotokra az irodai asszisztensi munkára. És nem hogy nem rúgnak ki egyenesen az ajtón, vagy röhögnek körbe, hanem nagyon is esélyesnek tartanak a munkakör betöltésére.
Csodá érzés a siker, szinte mámorító :)

Mégha nem is vesznek fel ide, mégha lesz is nálam jobb ember (de nem lesz!!! Mert én vagyok nekik az ideális ember), akkor is kurva nagyot léptem ma, és igen, mostmár én is úgy érzem, hogy megérdemlem, hogy ilyen helyen dolgozzak!

Maga az interjú fél óra volt, a két cégalapító felvételizetetett, akik szintén nem nagyon jártasak interjúztatásban, mert irodai munkára nem vettek fel embert az elmúlt 8 évben. Úgyhogy nagyon közvetlen volt a társalgás.

Kérdezgettek a munkáimról, tanulmányaimról, miért is jöttem ki Angliába, mik a terveim, mit tudnék nekik segíteni, ha engem választanának. Két fiatal hapi, amúgy, 35-40 év körüliek, mosolygós vidám csapat.

Kérdezték, hogy úgy mégis mi a fenét keresek én egy takarítói állásban??? Ők mondták: itt egy ilyen inteligens, szép magyar lány, akinek jó pár év irodai tapasztalata van, és mégis takarít.
Hát felhomyálosítottam őket, hogy ez azért nem ilyen egyszerű, egy új országban, mindenféle támasz, ismerettség nélkül nem kerülsz be jó helyekre. Hacsak nem vagy orvos, ügyvéd, vagy valami hasonló specifikus szakember...
Mondtam, hogy de, igen nagyon frusztráló sokszor, ahogy egy-két ember rámnéz, és látom a szemükön, hogy nem gondolnak rólam túl sokat, mert takarítói egyenruha van rajtam és gumikesztyű a kezemen. De azt gondolom, hogy ez azoknak az emberekenek a szegénységi bizonyítványa, akik ennyiből megítélenk.
Na, ez nagyon tetszett nekik :)

Szóval oldott hangulatban telt a beszélgetés, és én nagyon remélem, hogy engem választanak!
Ha ez mégsem történik meg, akkor majd a következő cég felvesz!
Én a maximumot adtam magamból, és tényleg nagyon elégedett vagyok. Úgyhogy ma hátradőlök, elkortyolok egy kis csokilikőrt, pihenek, és holnap természetesen küldözgetem tovább a cv-ket, mert amíg nem lehet tudni semmi biztosat, addig én nem kényelmesedek el.

Amúgy a kollégáim nagyon aranyosak voltak, a főnököm meg végképp. Reggel azzal indítottam, hogy mondja meg már nekem, mi az a cable glands meg a cleats, mert hogy valami kábel rögzítéssel, meg földeléssel kapcslatos kütyü, az tuti, de ennél többet nem tudok (ezzel foglalkozik ez az új cég, és tényleg fogalmam sincs ezekről a cuccokról, magyarul sem értek hozzá, nem is tudom lefordítani, mi is ez...)
És nagyon aranyos volt a főnök, mert megmutatta mik is ezek, mire jók. (ez jól is jött, mert az interjún megkérdezték, mit tudok a cégről (ami ugye, ez alap kérdés minden interjún) és mondtam, hogy ezzel meg azzal. Kérdezték, hogy tudom, hogy mik ezek, tudom, hogy miről beszélek? Mondom, egészen reggelig nem tudtam, de megkérdeztem a manageremet és megmutatta. Na ezen is el voltak ájulva, hogy tényleg megkérdzetem, hogy milyen kis érdeklődő vagyok! Meg hogy akkor biztos tényleg nagyon jóban lehetek a vezetőimmel, hogy jó lehet a kapcsolat, ha ilyen dolgokat is megkérdezhetek, hogy egy másik cég interjúrára megyek, és ugyan segítsen már.

És tényleg ilyen jóban vagyok Kennel, mert ő egy nagyon jó főnök sztem. Tudja már rég, hogy munkát fogok keresni és támogat. A héten pl voltam két állásinterjún, de az óráimat úgy számolta el, mintha végig bent lettem volna!! Sztem az ilyen ritka kincs! Nagyon szeretem őt! Meg ma mondta, hogy valójában neki is szüksége lenne egy asszisztenre, és hogy meg fogja kérdezni az új cégvezetőséget, hogy nem lehetne-e meghirdetni ezt az állást, hogy engem nem lehetne-e alkalmazni.
:))
Én amúgy szívesen dolgoznék neki!

Meg el volt mindenki ájulva tőlem, hogy milyen jól áll nekem a kosztüm, és hogy mennyire illik az egyéniségemhez :DDDD

Wáóóóóóó!!

Szóval ez egy szuper nap volt!
Hála, mégegyszer mindenkinek a támogatásotokért!!!

Anta voltam :)


Kieg:
Uppppsz, ma még egy falatot sem ettem, pedig este 6 óra van. Asszem itt az ideje :)