Bevallom őszinten, meglepő volt, hogy az első két órában szinte semmit nem éreztem. Mintha nem is tetováltak volna, hanem egy cerkával rajzolgatott volna Attila a hátamra. Már hangot is adtam az aggodalmamnak, hogy lehet, hogy le fogok bénulni, és azért nem érzem a fájdalmat a hátamon. Aztán a harmadik órában elkezdtem érezgetni, hogy azért itt mégis a bőrömbe varrnak, végül 4 órát bírtam. Ezért nem lett beszínezve, de teljesítettük a mai tervet, úh ismét büszke lehetek magmra.
Amúgy amit megint nem értek magammal kapcsolatban, hogy a hát alsó fele, ugye sokkal jobban kéne, hogy fájjon, mint a felső, nekem meg szinte semmi fájdalom nem volt... Megint nem működöm jól...
Na, itt vannak a képek :)
1 megjegyzés:
Szemből is kellene pár kép :)
Megjegyzés küldése