2013. február 4., hétfő

Masszázs

Nem nagyon volt kedvem írni az elmúlt napokban. Mert bár több barátommal is találkoztam, meg igyekeztem elterelni a figyelmemet, de már iszonyatos honvágyam volt. Rettenetesen hiányzott Norbi, Macska úr, a házunk, Mcr, még a munkám is.
Szokásos mo-i depresszió telepedett rám, alig vártam, hogy jöhessek el.
Persze jó volt a szüleimmel is ennyi időt eltölteni, és ők mindent elkövettek, hogy jól érezzem magam - amit itt is köszönök -, én már iszonyúan vártam a vasárnapot, hogy végre hazautazzak:-)
Múlt héten kijutott sok személyes jellegű izgalomból is. Rettentően felhúztam magam, és kiakadtam, de erről többet nem írhatok. Tudjátok, a régi nóta. Nekem kell az okosabbnak lenni... blablabla
Plusz csütörtökön ugye újra találkoztam a dokival, aki megmutatta ezt a masszázs technikát... Hááát, nem nőtt a szívemhez...
Ugye erre azért van szükség, mert a műtét során egy nagy üreget alakítanak ki, amibe belehelyezik az implantátumot.
Ez az üreg napról napra zsugorodik, plusz a szervezet elindít egy tok képződési folyamatot. Mivel az implantátum egy idegen anyag, ezért ezzel a tokkal védekezik a szervezet ellene.
Ezzel még alapvetően nincs is baj, a veszélye ennek a toknak ott van, ha túl "szűk" lesz az implantátum körül, azaz, ha kialakul a tokzsugorodás.
Ez ellen a doki ugye sok dolgot tett (érdes felületű az implant, azaz jobban meg tud "kapaszkodni". Izom alá ültette be, így jobban védve van. A legprofibb technikát alkalmazta, a legmodernebb anyagokkal...stb. Ez volt az ő része. Ezzel már kb 3-4 százalékra csökkentette a tokzsugorodás kialakulásának veszélyét)
De nekem is van felelősségem, és ez a masszázs. Ezzel a módszerrel mozgatom az implantátumot a testemben, így a tok nem tud úgy rászűkülni.
De ez a mozgatás számomra nem valami jó. Egyáltalán nem fáj (illetve egy ponton igen...) viszont furcsa, idegen érzés mozgatni a testemben egy idegen anyagot. Folyamatosan az ájulás szélére kerültem az első napokban... plusz a jobb kezemmel nem is tudtam rendesen csinálni, így a bal mellem érezhetően keményebb maradt pár nap után, mint a jobb. Persze mostmár, hogy itthon vagyok, Norbi segít. Megtanítottam neki a technikát és mostmár kezd bepuhulni a bal mellem is.
3 feladat van, ezt kell napi 3x-4x csinálni, kb 15-20 percig. A második feladatnál a két mellet egymás felé kell húzni, és ilyenkor a bal mellem és a hónaljam találkozásánál egy olyan égető, csípő érzést érzek, mintha savat engednének szét azon a területen. A doki azt reagálta erre, hogy valószínűleg hamarabb jön majd meg a menzeszem, mint várom, és igaza is lett, mert 6 nappal korábban, tegnap este meg is jött. Fáj is most eléggé mindegyik feladat, amikor csinálom...
Tegnap egy picit bepánikoltam, mert zuhanyzás közben a bal mellem alján egy pici csomót éreztem az ujjammal. Látni nem láttszott, de Norbi is kitapintotta. Előző nap még nem volt ott, úh paráztam, hogy ez a tokzsugorodás miatt van biztos, mert nem bírtam rendesen masszírozni a bal mellem.
Felhívtam a dokit, de megnyugtatott, hogy ez nem lehet még semmi ilyesmi, szerinte egy izomcsomó lehet, persze ha nagyobb lesz szóljak.
Azóta el is tűnt, mert Norbi szorgalmasan masszírozta a mellem tegnap egész délután/este:-) Igazán kellemes munkát találtam neki sztem:-)
Illetve a tokzsugorodás ilyen hamar még ki sem alakulhat, mert maga a tok képződésnek is kell 4-6 hét, az én műtétem pedig 17 napja volt, úh tényleg semmi ok az aggodalomra.
A leszorító pántot még kb 2 hétig kell hordanom. Küldenem kell majd pár fényképet a dokinak jövőhét végén, és majd ő eldönti, hogy úgy néz-e ki a mellem, ahogy ő szeretné.
A nagyimelltartót pedig akkor lehet majd levenni, amikor március elején megyek majd kontrollra vissza hozzá.
Viszont mivel nekem eleve szörnyen érzékeny a bőröm a mellkasomon, és most nem is nagyon levegőzik, hiszen éjjel-nappal takarva van a melltatróval és a pánttal, így kipattogzott csúnyán, úh ezt is kezelnem kell. Betadinnal kenegetem, hogy ne fertőződjenek el.
Amúgy mostmár jó minden, helyre állt a lelkibékém, itthon lenni JÓ:-)

Nem akartam ezt a képet feltölteni a netre, de végül meggyőztem magam, hogy ennél bevállalósabb vagyok én, úh itt van az előtte-utána kép (csak annyi photoshopot használtam a másodiknál, hogy a hátteret kicseréltem, mert nem volt túl szép az eredeti háttér... Illetve ez telefonnal lett fényképezve, egy rosszúl megvilágított helyiségben, úh bocs a minőségért... majd lesz jobb :))

5 megjegyzés:

Fodor Marcsi írta...

Nagyon szép!!! Mondjuk ez a masszázs elég rémesen hangzik, de tényleg megéri!!!

Anta írta...

Köszi Marcsi :) Annyira imádom őket :) Nyilván nem hatalmasak lettek, de a semmiből ekkorát varázsolni, nekem azért fantasztikusnak számít :) Gyönyörű két dombot látok, ha lenézek :) Meg ami vicces, hogy mostmár van olyan terület a mellem alatt, amit nem látok a mellemtől, mert olyan nagy :)Haha :) Zseniális :)

Nem annyira rémes amasszázs amúgy, csak én reagálom túl. Mostmár, hogy Norbi csinálja, már csak bele kéne lazulnom, de nehezen megy... :)

Névtelen írta...

Anta tok jol neznek ki az uj cicijeid :)

Szerintem marha jo, hogy nem azokat az irrealis meretu es tokeletes gomb alaku implantatumokat raktak be, az borzalmas lenne. De ez, ez tok esztetikus!!

Névtelen írta...

Szia!

Mar egy ideje olvasom a bloggodat, nagyon elvezetesen irsz!
A cicieid szuper szepek lettek!
Ezen a torturan en is atestem ugyhogy szinte erzem minden gondolatodat ahogy olvaslak.
Egy tipp az elviselhetetlen melltarto ellen.: Eloszor vegyel fel egy pamut trikot, ra a meltarto es a szoritokotes t / vagy mi a banatot/. Nem fog annyira irritalni, ha nem kozvetlenul a boroddel erintkezik.

Anta írta...

Kedves Névtelenek :) Köszönöm, sztem is nagyon szépek lettek. Valahogy tökre illik az alakomhoz, meg nekem természetesnek tűnnek.

Amúgy nem is annyira irritál a melltartó meg a pánt. A baj az, hogy folyamatosan le van takarva a mellkasom, és "nem kap levegőt". Ezért lett pattanásos. De ha majd mehetek újra szoliba, illetve lekerülnek az állandó viseletek, akkor szépen eltűnnek majd ezek is :)