Megbocsájtani magamnak, majd végre tovább lépni, újjá születni kicsit. Megszabadulni a terhektől.
Lássuk hát, mikkel kéne szembenéznem, miért nem tiszta a lelkiismeretem:
Megbocsátok magamnak azért, mert nem tudok tökéletes lenni, mert vannak hibáim és hiányosságaim, pedig mindig törekszem arra, hogy én legyek a legjobb nő, asszony, szerető, társ, barát... stb. De nem mindig megy, és ez sokszor elkeserít.
Megbocsátom magamagnak, hogy van, hogy lusta vagyok, és hagyom hogy csak úgy kifollyanak a dolgok a kezeim közül.
Megbocsátom magamnak, hogy nem tudom elengedni a gyűlöletemet felé, hogy kapaszkodom ebbe az érzésbe és táplálom nap mint nap. Megbocsátom azt is, hogy a legrosszabbakat kívánom neki és ezzel a saját karmámat növelem, és csak annak az esélyét, hogy legyen még mit ledolgozni kettőnk között.
Megbocsátom, hogy nem tudom még feldolgozni azt a sok sebet, amit miatta kaptam.
Megbocsátom magamnak, hogy Norbit nem tudom maradéktalanul boldoggá tenni, pedig semmi más célom nincs. Megbocsátom, hogy sokszor tehetetlen vagyok és haragszom magamra, amiért nem tudok 100%-on teljesíteni.
Megbocsátom magamnak, hogy a legjobb barát címet nem nekem osztják majd, mert a legtöbbször nincs energiám a kapcsolattartásra. (Remélem azért tudjátok szeretett barátnőim, hogy minden nap gondolok rátok és sokszor van lelki furkám, hogy nem írok...)
Megbocsátom magamnak, hogy akkor áprilisban nem tudtam számára ott lenni úgy, ahogy neki kellett volna, hogy én miattam is történt, ami történt. Megbocsátom magamnak végre azt az éjszakát...
És végül megbocsátom magamnak, hogy nem kezelem magam, hogy nem foglalkozom a lelkemmel úgy, mint rég. Megbocsátom és elengedem végre ezt a görcsöt is
Remélem ezek a szavak ma tényleg érnek valamit. Hátha a szülinap varázsa segít valamit, hogy tényleg meg tudjak bocsátani magamnak :)
Boldog szülinapot Neked, Drága Orsi, Testvérem, Barátnőm, és még ezeknél is sokkal több :)
Örülök, hogy együtt ünnepelhetjük a 28. szülinapunkat :)
Szeretlek:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése